Kultúraquiltek Marokkó - 4

Elkészült a képem Marokkóval kapcsolatban. Most azon gondolkozom, hogy milyen címet adhatnék neki...

Csodálkozom magamon, hogy határidő előtt ennyivel fullra kész vagyok ! Múlt szombaton még Ágibo kérdezte, hogy mit fogok varrni, és halvány lila gőzöm nem volt. Kényszeredetten vigyorogva mutattam neki a Marokkó utikönyvet, hogy rajta vagyok az ügyön. Azt hiszem sokat jelentett, hogy elkészítettem egy összefoglaló írást a talált képekről. Akkor kristályosodott ki, hogy a sok száz kép közül ezek fogtak meg igazán. Az is baj, ha túl sok a kép.

Most várni kell egy hetet, amíg megmutathatom. Addig itt főlök ( hűha, helyes ez a szó így ?? ) a saját levemben, tele kétségekkel.

Amit akartam varrni, azt meg is valósítottam, de nem bírtam mindent úgy, ahogy elképzeltem. És csináltam olyat is, amit lehet, hogy nem lett volna szabad.

Egy kicsit rámentem pasztellkrétával. Az utca köve patyolat tisztának tűnt, kicsit "bekoszoltam". Na jó, nem kicsit. Jócskán.

Ez a férjem hatására történt. ( Rákenem, az ő sara, hi-hi-hi) . Szóval Ő repülő maketteket szokott építeni. Gyönyörűen lefesti szórópisztollyal az összeépített makettet, és utána bekoszolja műkosszal ( !!!! ), hogy ne látszon már új gépnek, lássák rajta, hogy ezt bizony használják. Na én is így voltam vele, azt az utcakövet tapossák, koszolják, hát hagy látszon rajta.

Különben meg láttam én már sok olyan képet, ahol mindenfélét műveltek vele. Egyszer még olyat is láttam, hogy WCpapírt varrtak fel rá. Ehhez képest az a kis kosz semmiség. Különben sem igazi. Csak pasztellkréta. :o)