Családfa - Elkészült

Egész jó időt futottam vele. Nagyon paráztam, hogy kifutok az időből. No nem az ő részükről, mert a keresztelő csak a jövő szombaton lesz, hanem az én részemről. Kedden megyek Karcagra a táborba, és még sok dolgom van az előkészületekkel.

Jóval nehezebb volt összehozni, mint ahogy első gondolataimban megfogant ennek a képnek az elkészítése.

De jó volt vele foglalkozni, és még tanultam is belőle sokat. Például a kész munka elszegésénél sokat töprengtem, hogy milyen színnel szegjem el a szélét. Mert a mezítlábas módszert nem szeretem. ( mezítlábas módszer = színt színre fektetni, kifordítani ) Akartam, hogy látszon a keret, de ne legyen hangsúlyos. Ezért ezt a megoldást talátam rá :

nyíllal jelöltem a képen a trükköt :

Talán itt a nyuszis dombnál is jól látszik :

Az elemeket sűrű cikk-cakkal rögzítettem fel :

,

A fa törzsét szabadgépi tűzéssel "kérgesítettem " . Az a csigavonal egy odufélét akart ábrázolni. Nem tudom mindenki annak látja -e ...

Egy kis díszítő öltéssel próbáltam érzékeltetni a nap ragyogását:

A képet a hátuljára varrt úgy nevezett "tubus " segítségével lehet felfüggeszteni a falra. Erről írok egy kicsit, mert sokan kérdezték már tőlem.

Ennek a kész mérete kb 6 cm. Tehát egy kb 14 cm-es csíkot szabunk.

Én úgy szeretem, ha 3 részre van osztva a tubus, mert amikor belecsúsztatják a lécet, akkor ott a két rés, ahol a kampót be lehet akasztani.

A csíkok rövidebbik oldalát beszegtem, és félbehajtva a falikép hátlapjához gombostűztem, még a szegélyezés előtt. Ugyanis a szegély rögzíti hozzá felül a szegetlen széleket. Ezután a mási felét oda kell varrni kézzel a hátlaphoz.

De !!! Fontos, hogy ne a teljes szélességében varrjuk oda. Kb 1 cm-rel a szélétől kell ezt rögzíteni. Így szebben fekszik ki a munka. A léc könnyen becsúsztatható, és jól fekszik benne.