2008. júl. 11.

Családfa - 3

A fotók nagyon jól sikerültek. Egyedül az egyik dédmamáról nem tudtak jobb képet adni. De róla nem volt.
Tegnap a kétorldalas ragasztót vasalgattam a lombkorona elemeinek hátuljára. Ez nem egy látványos meló.



A dombok készen vannak, már csak a nyuszika és cicus pofiját kell meghímeznem :




2008. júl. 9.

Családfa - 2

Tegnap megint haladtam egy kicsit.
Felvarrtam egy csomó mindent a családfa képre .

És még zümikét is tettem rá:

A fotókkal viszont irtó sok időt eltököltem ( Bocsi a kifejezésért, kicsúszott a számon, vagyis inkább az ujjamon ). Amikor kiraktam magam elé a 17 fotót, még téglalap formátumban, akkor a gyomrom összeugrott. - " A francba ,ez nem fog ráférni . " - gondoltam.
De azért ha már kifizettem érte a pénzt a fénymásoldában, meg már este is volt, akkor kivágtam őket kör alakba.
Nnna így már jó lesz. Viszont van 4 olyan fotó, amiből másikat kell csináltatni. A fa alsó ágait is át kell rajzolnom. A virágok meg hol fognak elférni??
Hogy mennyit kell egy faliképen agyalni ??!!! Még álmomban is valami zűrzavaros formában ez jött elő tegnap éjjel. Jó is hogy van ez az agyalgatás, mert legalább eltereli a munkahelyi problémáimról a gondolataimat.


Ír -magyar virágvarrás

A Magyar Foltvarró Céh Virágozzék minden virág felhívására én is varrtam 4 virágot.
Mivel Gyöngyi írta, hogy kéket kevesen varrtak, ezért én ilyeneket készítettem a festett anyagaimból:



Családfa - 1

Nagy munkában vagyok.
Kaptam egy megbízást, hogy varrjak egy faliképet, amin egy családfa lesz.

Jól belenyúltam. Lesz mit bügyörgetni rá.
A mérete 60 x 90 cm lesz. Stílusa nagyban hasonlít Halász Editéhez. De nem az ő figuráit teszem rá.

Meg is rajzoltam a tervet egy nagy kartonra:



Lesz még rajta nyuszika, cica, gomba, csiga, zümike is.

És akkor mindezt meg kell valósítani textilben is :


Az égnek szánt saját festésű textilem az kicsi lett. Miután kiengedtem a gőzt a fejemből, egy kicsit el kezdtem gondolkozni. A fa lombja alatt nem kell a halványkék anyag, akkor lássuk. Szabás, variálás után siker. Oké, ezt megoldottam. Jöhet a többi:
Itt még semmi nincsen felvarrva. Most itt tartok. Sietnem kell, mert hamarosan megyek Karcagra a táborba, és addigra ezt le kell szállítanom.

Editkének a mesebeli fái akkora hatással voltak rám ( gondolom nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel ), hogy most jólesik nagyon egy ehhez hasonlót varrni.

A megrendelő unokájának a keresztelőjére lesz ez ajándék. A család fotóit fototranszferes eljárással fogom rávarázsoltatni a textilre.
A fotókkal jó kis túra lesz. Félek, hogy nem tudják úgy kinyomtatni, ahogy én szeretném.

2008. júl. 6.

Kultúraquiltek - Portugália

Hamarosan itt a határidő, és még egy cérnát sem vettem elő ehhez a témához.

Sok-sok képet megnézegettem. A gondolataim mindig visszakanyarodnak a

borhoz,

és a tengerhez.

Az első gondolatom a portói bor volt, amikor megtudtam a soron következő országot.

Egy kis olvasnivaló az országról :

2008. júl. 1.

Varrtam is

Ezt a sok izgalmat amit mostanában átéltem varrással tudtam oldani.


Kaptam egy megbízást a tulipános táskám kisebb változatának elkészítésére.

Ilyen a kis és a nagy egymás mellett:


2008. jún. 30.

Alakulnak a dolgok

Péntek délután tudtam meg, hogy végre van helye a lányomnak. Egy díszruha készítőnél lesz tanuló. Úgy néz ki a suliban is engedélyezték, hogy kitanulja a szakmát. Nemigen akarták, váltig a technikusi képzésre akartak rádumálni minket. De ha a lánykám nem szereti a géptant, és a számtechát sem, akkor minek erőlködjek? Varrni viszont szépen tud. ( Nálam sokkal precízebb. )
Nekem az a legfontosabb, hogy azt csináljon, amihez úgy érzi, lesz is huzalma. ( Persze ezt az idő majd eldönti ) Varrt magának egy pénztárcát az enyém alapján:

2008. jún. 24.

Táskamágnes titkai

Aki ismer engem, tudja, hogy gyógyíthatatlan táska-mániában szenvedek. Bármit elkezdek, félő, hogy táska lesz belőle.

De félre a tréfát. Arra gondoltam, egy apró kis praktikát leírok ide. E-mail-ben már többeknek elküldtem, de így legalább még több táskamániás hasznosíthatja.

A táskamágneseket már sokan ismerjük, használjuk nagy örömmel. Felhasználási módja , hogy ki kell lyukasztani az anyagot,és a kis fülecskéit átbujtatva fel tudjuk erősíteni a táskánkra.

Egy japán újságban láttam egy nagyon praktikus megoldást:

Szavakban röviden ( kizárólag azoknak, akik nem ismerik a szöcskebetűk megfejtését :o):

  1. kivágok 2 db kb 3 cm átmérőjű kört kartonból, és 2 db kb 5 cm átmérőjű kört textilből.
  2. egyik kartonra ráfeszítek egy kör alakú textilt, 
  3. a színén kilyukasztom, 
  4. ráápolom a mágneszár egyik felét. 
  5. Elvégzem ugyanezt a másik felével is egy másik kartonon.
  6. Ezután rá tudom varrni a táskára kézzel rejtett öltésekkel (=applikáció).
Nem kell kilyukasztani a kész művedet, nincs az a rizikója, hogy nem jó helyre kerül a zár.
Valamint ha elhasználódott a táska, a zár levehető könnyen, és új táskán élhet új életet.

Pénztárca varrás a csoportunkban


Szombaton a foltvarró csoportunkban néhányan velem tartottak és pénztárcát varrunk.




Ildikó volt az első befutó, ő készítette el elsőnek.


És milyen szép lett !




Mutatok még az elkészült művekből, ezek is nagyon szépek lettek:







És egy félkész, ami szintén ígéretesen alakul:



Ez pedig egy variáció, mivel Bettinek nem kellett hozzá a harmonikás kártyatartó rész:


Amiket elvittem félkészen mutogatni, azokat most befejeztem:






2008. jún. 16.

Családi esemény

A mai napon leérettségizett a lányom ! Ó, de sokat izgultam érte ! De most már végzett, egy kicsit felsóhajthatunk.

De csak egy kicsit, mert utána el kell kezdeni intézni a továbbtanulását. Sajnos a választott szakmára nem kapta meg az orvosi alkalmasságiját . Hónapok óta le volt fixálva, hogy gyermekgondozónak megy. Álmomban sem gondoltam volna, hogy az atópiás ekcéma kizáró ok lehet.

Minderre a múlt héten derült fény. Sírt mint a zároreső.

A héten el kell intézni pedig mindent, mert utána elmennek szabira a sulikból, és őszig semmit nem tudunk intézni.

Folytatom:

És milyen a sors ! Annak idején én sem tudtam megvalósítani az álmaimat. Dísznövény kertész akartam lenni. El is kezdem a fősulit, de közbeszólt a sors. Anyuék válása kikészített. Elmentem dolgozni. Az álmom elszállt. Még csak kertünk sincsen. Panelrengetegben élünk.

De Elizának azért még megvalósulhatnak részben az álmai. Majd ha eljön az ideje, ápolhat csecsemő(ke)t, a sajátját. Legalábbis nagyon remélem, hogy így lesz.

Addig is kell egy szakma neki, hogy el tudja kezdeni az önálló életet. Amikor nyolcadikos volt, akkor ő választotta ezt a sulit, ezt a szakot. Ruhaipari szakközépbe járt. Nem igazán azt kapta, amit várt. Alig tanultak valami szakmait. Varrni is nagyon keveset tanultak. Most, hogy már tudja, mit is csinál egy ruhaipari technikus, nem akarja megcsinálni az ötöd-hatod évet.
Számítástechnikából sem volt erős, gépek sem érdeklik, akkor meg mindek erőltessük.

Azt mondja, hogy a varrás érdekli, azt szívesen csinálná. ( Vajon honnan szedte ezt ? :o)) ) A gyakorlaton amikor varrtak, ő volt az egyik legügyesebb kiscsajszi. Végig ötös volt belőle. A szakoktatója is dícsérte. Pontosan, precízen dolgozott.
Az volt a terve, hogy mindkét szakmát megtanulja: a varrást is és a gyermekgondozást is. De az utóbbi erősebb volt eddig.
Most maradt a varrás. De hogy lehet-e érettségi után szakmunkás? Gondolom igen. Meg kell érdeklődnöm, hogy erre milyen lehetőség lenne a sulijukban.

.

Patch - therapy

Népszámlálás