2008. jún. 16.

Családi esemény

A mai napon leérettségizett a lányom ! Ó, de sokat izgultam érte ! De most már végzett, egy kicsit felsóhajthatunk.

De csak egy kicsit, mert utána el kell kezdeni intézni a továbbtanulását. Sajnos a választott szakmára nem kapta meg az orvosi alkalmasságiját . Hónapok óta le volt fixálva, hogy gyermekgondozónak megy. Álmomban sem gondoltam volna, hogy az atópiás ekcéma kizáró ok lehet.

Minderre a múlt héten derült fény. Sírt mint a zároreső.

A héten el kell intézni pedig mindent, mert utána elmennek szabira a sulikból, és őszig semmit nem tudunk intézni.

Folytatom:

És milyen a sors ! Annak idején én sem tudtam megvalósítani az álmaimat. Dísznövény kertész akartam lenni. El is kezdem a fősulit, de közbeszólt a sors. Anyuék válása kikészített. Elmentem dolgozni. Az álmom elszállt. Még csak kertünk sincsen. Panelrengetegben élünk.

De Elizának azért még megvalósulhatnak részben az álmai. Majd ha eljön az ideje, ápolhat csecsemő(ke)t, a sajátját. Legalábbis nagyon remélem, hogy így lesz.

Addig is kell egy szakma neki, hogy el tudja kezdeni az önálló életet. Amikor nyolcadikos volt, akkor ő választotta ezt a sulit, ezt a szakot. Ruhaipari szakközépbe járt. Nem igazán azt kapta, amit várt. Alig tanultak valami szakmait. Varrni is nagyon keveset tanultak. Most, hogy már tudja, mit is csinál egy ruhaipari technikus, nem akarja megcsinálni az ötöd-hatod évet.
Számítástechnikából sem volt erős, gépek sem érdeklik, akkor meg mindek erőltessük.

Azt mondja, hogy a varrás érdekli, azt szívesen csinálná. ( Vajon honnan szedte ezt ? :o)) ) A gyakorlaton amikor varrtak, ő volt az egyik legügyesebb kiscsajszi. Végig ötös volt belőle. A szakoktatója is dícsérte. Pontosan, precízen dolgozott.
Az volt a terve, hogy mindkét szakmát megtanulja: a varrást is és a gyermekgondozást is. De az utóbbi erősebb volt eddig.
Most maradt a varrás. De hogy lehet-e érettségi után szakmunkás? Gondolom igen. Meg kell érdeklődnöm, hogy erre milyen lehetőség lenne a sulijukban.

.

10 megjegyzés:

KicsiKató írta...

Ez szörnyű! Mármint nem az érettségi, ahhoz gratula. De hogy törhetik így rommá az álmait? Védőnőnek sem mehetne el? Nem is értem, hát ezeket gondolom gyógyszerrel-krémmel kordában lehet tartani. Egy szintén kiskora óta ekcémás ismerősöm most végez orvosin, pont emiatt gyermekbőrgyógyász lesz.

No de hiába hitetlenedek itt, attól nem kap alkalmasságit, sajnos. Inkább kívánom neki, hogy a gyász után legyen annyira rugalmas a lelke, hogy új (talán csak módosított) életcélokat fogadjon be! Kitartás neki!

agibo írta...

Gratulálok leánykád érettségéhez. Az enyém még szenved. Egy hét múlva ő is túl lesz rajta.
Nagyon sajnálom e.ü. alkalmatlansága miatt. Elhiszem, hogy vígasztalhatatlan.
Az én fiamról a rendvédelmi szakközépiskolában derült ki, hogy a színtévesztése miatt alkalmatlan a rendőri pályára. Nem ragaszkodtak hozzá tovább... Azóta másik iskolában tanulja a szakács mesterséget. Neki is, nekünk is nagy törés volt.

Elizanikó írta...

Köszönöm lányok az együttérzést.
Folytattam a bejegyzést , így kerek a dolog.
Védőnőnek menne ő szívesen, de azt fősulin kellene, és ahhoz meg kell a nyelv. Az pedig nem megy neki. Szegénykém egyátalán nem fogékony a nyelvekre. Csak szenvedett a némettel. Szorítsatok, hogy el tudjam intézni neki a varrónői szakmát!

bruercsi írta...

Jajaj! Az én "csöpp" lányom is atopiás ekcémás, már kb. 3-4 éves kora óta (most 10 éves) Időnként előjön, nem tudok rájönni mire és időnként - szintén nem tudjuk mire - elmúlik. De az biztos, hogy nem bírná a Te lánykád sem a sok kéz fertőtlenítést. Mióta küzd vele Eliza? Van egy 18 éves lányzó ismerősöm és képzeld Ő kb 2 éve kinőtte!! Van remény!!
A védőnői szakma nem túl hálás!
A hugom elvégezte a fősulit, de végül nem helyezkedett el terepre, aminek sok oka volt...
Szóval, a védőnőit ne bánjátok (szerintem)!
Viszont egy ügyes kezű varrónő kincset ér!!!! Nagyon sok ismerősömtől hallottam már, hogy megbízható kezű varrónőt keres, aki megérti, hogy mit szeretne a megrendelő és az anyaggal is tud bánni (A mai jó minőségű anyagok arany árban vannak).
Fel a fejjel, még szerencse, hogy 2 álma volt, még, ha nem is egyforma nagyok!
Az érettségihez szívből gratulálok!

Monika írta...

Szívből gratulálok az érettségihez,az én lánykám még szintén nagyon szenved,neki 1 hét múlva lesz.
Én is azt mondom,hogy milyen jó,hogy 2 álma volt!
A lánykám fodrásznak tanul majd szeptembertől és tisztára meglepődtem,hogy miket kérdeztek az orvosi alkalmasságin.
Ha szeret varrni és láttuk már milyen ügyes,akkor lehet,hogy ez a nyitott ajtó.
Írok mélt,mert itt hosszú lennék.

beszand írta...

Gratula az érettségihez. Egy gonddal kevesebb nyomja a vállát. A továbbiakért pedig izgulok, hogy sikerüljön.

kastanie írta...

Gratulálok én is Eliza érettségijéhez, az én lányom holnap kerül sorra, képzelem, milyen megkönnyebbülést éreztek. Sajnálom őt az alkalmassági eredmény miatt.

lomaquilt írta...

Gratulálok leánykádnak az érettségihez. Nem tudom most mi kell a varrónői szakmunkás felvételhez. De ha az sikerülne, akkor jól járna mert olyan szakma lenne a kezében amivel mindig megélhet. (Édesanyám varrónői szakvizsgával rendelkezett, de érdekes, kötésből élt. De a kézimunka volt mindene) A Könnyűipari Műszaki Főiskola, vagy hogyan hivják, nem csábitja? Tudom nem egyszerű ott sem a ruhaipari szak, de hátha. A nyelvet pedig megtanulhatja, valamilyen ösztöndijjal (vagy munkával) külföldön!

Zelnice írta...

Szorítok nektek én is!
Bár nem tudom,varrónőként milyen megélhetés várna rá.Egy ismerős mongol nőket alaklmaz fillérekért,akik reggeltől estig tolják az anyagot a gép alatt,a kínai olcsóság meg mindent eláraszt,kevés az emberek pénze...
nem azért hogy letörjelek,de szerintem is nagy lehetőség lenne abban,ha külföldön próbálna szerencsét.Van régi osztálytársam,aki angolból kettessel bukdácsolt,aztán bébiszitterként 2 nyelvet is megtanult kint magas szinten.

Névtelen írta...

Gratulálok az érettségihez én is, és kívánom, hogy megtaláljátok a helyes utat, ami mindenkinek megelégedésére szolgál majd!

Patch - therapy

Népszámlálás